Különös házasság

Az egészségpiac egységessé válásával mindenféle új termék megjelenésére számíthatunk, és egyre több vállalati szövetség születik meg. Korábban teljesen különböző iparágakban működő gyártók az új gazdasági környezetben könnyedén egymásra találhatnak egy új termékvonal vagy üzleti modell kidolgozásának érdekében. És hihetetlen összefogások alakulhatnak ki.
Az egyik legújabb eredménye a Coca-Cola és a Sanofi közösen forgalmazott szépségitalai.

A szépség belülről táplálkozik.

A Daily Mail online változatának hírét követő kommentek mutatják, hogy a két vállalat reputációja távol van attól az egészséges képtől, amit a termékek ígérnek. Amikor két német kollégámmal megosztottam ezt a hírt, ők is azt mondták, csak remélni tudják, hogy a két "méreggyártó" együtt tényleg az egészséget szolgálja majd.
Mindez arra is rámutat, hogy az egészség témájában sokkal nagyobb őszinteségre van szükség, mint amit eddig a legtöbb vállalat a mindennapokban megvalósított. Az egészségpiacon nemcsak jó termékekre van szükség, hanem az ügyfelek új típusú megközelítésére és megértésére is.

Akarsz róla beszélni?

Az előző héten Pekingben voltam, ahol az EphMRA konferencián adtam elő. A szennyezett levegő miatt a szabadban nem mertem futni, így az edzőterem futópadján "róttam" a kilométereket. Az utolsó ottani napomon azonban már akartam teremben futni, korán felkeltem, és 6-tól nekivágtam egy csatorna partján a Nyári Palota felé. Az nem okozott meglepetést, hogy a parkokban és a csatorna partján nagyon sokan tornáztak, gyalogoltak, kocogtak, sőt úsztak is. A testedzés népszerűségéről tudtam már korábbról. A hangok azonban megleptek. Először nem tudtam mire vélni a kiáltásokat, ujjongást. Lassan esett le, hogy a reggeli testmozgást végzők egyike-másika adott hangot felszabadultságának, örömének, jóérzésének.

Pekingi reggeli torna

Utána erről eszembe jutott hogy a konferencia záróprogramján az előadók a kínai online betegközösségek működését mutatták be. Az elindításuk előtt a legtöbben kétséggel fogadták az elképzelésüket, azonban a tapasztalatok őket igazolták. Kínában az emberek nagyon szívesen osztják meg tapasztalataikat egymással az virtuális közösségekben, rendszeresen írnak, járulnak hozzá a tartalmakhoz különböző módokon. A legnagyobb különbséget abban tapasztalták, hogy a nyugati társadalmakhoz képest sokkal gazdagabban fejezik ki az érzelmeiket, sok hangulatjelet használnak, részletesen megosztják érzéseiket, tapasztalataikat.
Ezek szerint Kínában az emberek mind a valós, mind virtuális térben bátrabbak a hangulatok és érzések megjelenítésében, mint nálunk. Ezzel a lelki egészségükért is többet tesznek.

Reklámot ne

Hosszú idő után térek vissza a blogomra. Ez alatt a másfél év alatt rengeteg téma és impulzus nyomán gondoltam, hogy itt a helye. A megíráshoz mégse jutottam el.
Március óta a globális igazgatói feladataim is vannak. Röviden a GfK egészségmarketinghez kapcsolódó méréseit, kutatásait és vizsgálatait vezetem világszerte, a munkakör pontos megnevezése Global Product Manager Healthcare and Consumer Healthcare "Brand and Customer Experience (BaCE). Rengeteg érdekes impulzus ért, és sok jó témával találkoztam.
Most mégis egy hazai rendezvényről írok. Múlt héten előadtam a ReklámFeszt : Az egészség reklámja - Az egészségmarketing új lehetőségei Magyarországon konferencián. Rég voltam ilyen magas színvonalú hazai rendezvényen, köszönet érte a szervezőknek és az előadótársaknak. A résztvevők a legújabb nemzetközi trendeket és innovációkat ismerhették meg. A tanulságokból két dolgot emelek ki.
1. A betegközpontúság a világ egyre több országában az egészséggazdaság valódi mindennapos jellemzője, amelynek nyomán innovációk sokasága jelenik meg, jelentősen könnyebbé téve az egészségéért tenni akarók dolgát. Amint a fejlesztők és gondolkodók figyelme az egészségügyi technológiáról az ügyfelekre és a betegekre irányul, ember- és betegbarát megoldások ezrei jelennek meg hozzáférhető áron.

Videoklinika.hu

2. Az egészség témájában a reklám nem megfelelő kommunikációs forma. A mai gyakorlat etikai kérdései, korlátozásai és visszásságai azt mutatják, nehéz fenntarható üzleti környezetet fenntartani erőteljes reklámozási tevékenységgel. Az egészség elsősorban az emberi értékekről szól, nem csupán egy funkció, és sokrétű tájékozottság segít az egészség tartós fenntartásában. Ezért az online megoldások, a párbeszéd, a személyes tapasztalatok megosztása és a személyre szabott támogatás sokkal etikusabb és fenntarthatóbb kommunikációt tud biztosítani.

Személyes indulatok

A héten részt vettem egy konferencia jellegű megbeszélésen, amelynek az volt a célja, hogy elsősorban szakértők beszéljenek arról, milyen elvárásoknak kell megfelelniük az egészséggazdaságban működő vállalatoknak. Azt tapasztaltam, amit az utóbbi egy évben minden hasonló megbeszélésen. A személyes tapasztalatokból fakadó indulatok törtek elő a résztvevők legtöbbjéből, és a hozzászólások jelentős része sokkal inkább személyes volt, mint szakértői. Mindez azt mutatja, komoly hiányok vannak az egészségügyben minden oldalról, minden szerepből. Mondhatjuk, hogy forráshiányos, ami gyakran elhangzik, azt is említhetjük, szervezetlen, ezt is sokszor halljuk. Azt gondolom, mindezek mellett a legfontosabb az emberi élet természetéhez igazodó folyamatszemlélet és a személyesség figyelembe vételének hiánya.

(Forrás: Vergiftet - Eszter's Offtopic)

A mai közfinanszírozott egészségügy legnagyobb része beavatkozás-központú. Egy betegség, kórkép, tünet, panasz esetén gyors, jellemzően műtéti beavatkozás történik, vagy valamilyen gyógyszert kap a beteg. Az esetek legnagyobb részében azonban ez nem hozza meg a páciens által várt gyógyulást, aminek nyomán elégedetlen lesz. A beavatkozásbeli túlsúly hatására az emberek legnagyobb részének az egészségügyi ellátásról a gyógyszer jut az eszébe, ami egyre többek ellenérzését váltja ki. Ugyanakkor, ha gyors megoldás kell, sokszor mégis ezt választja jobb híján. Ez a beavatkozás-központúság rengeteg ellentmondást és konfliktust szül, mivel az egészséget csak folyamatában lehet megtartani is, visszanyerni is. Erre a folyamatra sem az egészségügy nincs felkészülve, sem nekünk nincs meg hozzá még a megfelelő gyakorlati tudásunk és tapasztalatunk.
 

A személyesség is elvész az egészségügyben, az hogy gyógyítói, segítői lélekkel bíró emberek nyújtják a szolgáltatást érző, segítségre, támogatásra szoruló, törődést igényelő embereknek. A szinte pontszerű beavatkozások rendszerében elvész a személyes igény, az egyéni érzések fontossága, sokan érzik úgy, lélektelenné vált ez a terület. A személyesség elnyomása, a gépiesség pedig indulatokat gerjeszt, amely ahol csak tud, előtör. Elég egy kérdés, egy lehetőség a megszólalásra, először ezek jelennek meg, szinte mindegy milyen körről, milyen alkalomról van szó.

Pozitív jel

Romlik a lakosság és a szakorvosok véleménye az egészségügyről, azonban a háziorvosok bizalma nőtt az elmúlt negyedévben az egészségügyi rendszer iránt. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft-vel végzett közös kutatásunkban vizsgált csoportok közül a háziorvosok azok, akik úgy érzik, inkább kedvező változások indultak el az egészségügyben. Ezzel egy hosszabb ideje tartó negatív tendencia fordult meg ebben a negyedévben. 2004 óta folyamatosan romlott az orvosok megítélése az egészségügyi rendszerről, és ebben a folyamatban történt változás a háziorvosoknál. Ők ezt elsősorban azzal indokolják, hogy a kormányzat az alapellátás megerősítését tűzte ki célul, és a Semmelweis Tervben foglaltak ezt alá is támasztják.

Ugyanakkor a szakorvosok megítélése az egészségügyi rendszerről továbbra is romlik, tartva az elmúlt közel 7 év tendenciáját. Ennek oka véleményük szerint elsősorban a kórházi ellátórendszer átalakítása és a romló finanszírozás.

A lakosság egészségügyről alkotott véleménye is romlani kezdett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy úgy látják, a pénzügyi megszorítások miatt jövőre rosszabb helyzetben lesz az egészségügy, mint idén.

Az egészségüggyel kapcsolatos bejelentések közül a szereplőket különösen a gyógyszertámogatások csökkentése és a kórházak átszervezése érintette érzékenyen. A kérdésben leginkább érdekelt szereplők véleménye ennek megfelelően romlott az elmúlt negyedévben, tehát a lakosság és a szakorvosok rosszabbnak ítélik meg a helyzetet, mint tavaly év végén.

A negatív változások mellett pozitív változásokat is említettek a megkérdezettek. A lakosság körében kedvezően fogadták a dohányzás szélesebb körű betiltásáról, a hamburgeradóról és a kórházak átszervezéséről szóló terveket is. A szakorvosok a betegutak megszervezését és a betegek felelősségének növelését tartják kedvező lépéseknek, a háziorvosok a saját praxisuk jobb finanszírozása mellett a kórházak összevonását, a kötelező kamarai tagság visszaállítását említették a leggyakrabban.

A jelentős megszorítások nyomán valamennyi vizsgált csoport úgy vélekedik, hogy az egészségügy helyzete egy év múlva rosszabb lesz, mint most, azonban az átalakítások nyomán egyöntetűen azt várják, hogy öt év múlva sokkal jobb egészségügyünk lesz, igaz a tavalyi év végéhez képest ez a fajta optimizmusuk is csökkent valamelyest.

Ez magának nem fájhat!

Ezt a mondatot először harminc éve előfelvételis katonaként hallottam, amikor a laktanyában a „felcser” gyökérkezelés helyett egy hanyag mozdulattal kirántotta a fájós fogamat, mindezt a fájdalomcsillapítónak szánt injekció beadását húsz másodperccel követően. Én ezt akkor betudtam a kegyetlen és embertelen katonaságnak, ahonnan sem haza nem engedtek, sem rendes ételt enni nem adtak, sem normálisan pihenni nem hagytak. Azóta azonban nagyon sokszor hallottam barátoktól, ismerősöktől, rokonoktól ennek a mondatnak a különböző változatait. Legutóbb néhány napja egy szakmai megbeszélésen. Abban a történetben a sebész beavatkozása közben jajgatott erősen a beteg, mire a gyakorlott, sokat tapasztalt orvos azt találta mondani, hogy Önnek ez nem fáj, csak úgy érzi!

Fájdalom

Ez a fajta beavatkozás-alapú szemlélet és az ennek hátterében meghúzódó technológia-központúság az egészségügy egyik legnagyobb hibája és hatékonyságának, ügyfélközpontúságának kerékkötője. A köznapi halandó erről a mondatról azt gondolja, hogy épeszű ember ilyet nem mond, ami a fájdalmat megélő oldaláról nézve talán érthető is. A rosszabb ebben a mondatban az, hogy ráadásul embertelennek is érzi, növeli a kiszolgáltatottság érzését, és legközelebb, ha teheti, valamilyen más megoldást keres a bajára. De, ha a technológiát, az orvosszakmai tudást tartom mindenek felett állónak, akkor a csacska beteg holmi jajveszékelése nem riaszt vissza attól, hogy hivatásom legjavát adjam. Azonban efelett a gondolkodás felett kezdi eljárni az idő. Egyre kevesebb páciens fogadja el, hogy az érzéseit, a gondolatait, az elvárásait nem veszik figyelembe az egészségügyben.

A technológia-központúságnak óriási veszélye, hogy a beteg könnyen a munka tárgyává válik, az ember helyett a funkciók kerülnek előtérbe, az elfogadtatás helyett a technológiai elvárásoknak megfelelő előírások, utasítások fogalmazódnak meg. Az ügyfélközpontú egészségügy azonban elkezd foglalkozni a páciensek lelkével, elfogadja az érzéseiket, törődik a rossz gondolataikkal és megerősíti a pozitívumokat. Páciensként legalább annyira vágyunk arra, hogy megértsenek és elfogadjanak, mint hogy összevarrják a sebünket.

Hamburgeradó

Néhány újságírói kérdésre végig kellett ma gondolnom a hamburgeradó hatását és jelentőségét. Megosztom gyorsan ezeket a gondolataimat.

Korábban már írtam itt arról, hogy amennyiben a krónikus betegségek terhe elsősorban az egészségügyre hárul, akkor az beleroppan ebbe. Mindenkinek saját magának kell elsősorban felelősséget vállalnia saját egészségéért, és különösen a krónikus betegségek olyanok, amelyeknél az egyéni felelősség szerepe jóval nagyobb, mint az egészségügy teljesítményének szerepe. Tudjuk, hogy az életmód, különösen az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás hiánya hosszú évek alatt bizonyosan krónikus betegségekhez vezet. Diabétesz, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, epebetegség, reumatikus megbetegedések, sőt rákos megbetegedések is következményei mindennek. Ennek ismeretében a felelős egészségpolitika arra is jelentős figyelmet fordít, hogy ösztönözze az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást.

A tíz legzsírosabb étel egyike

A hamburgeradó ezen megfontolások szerint fontos egészségpolitikai tényező tud lenni. Bizonyított, hogy vannak olyan ételek és italok, amelyek rendszeres fogyasztása egészségkárosodáshoz vezet. Különösen a magas finomított cukor-, zsír- és sótartalmú ételek és italok ilyenek. Hatásukra a szervezet anyagcseréje megváltozik, és mérhetően romlanak a mutatók, mint koleszterinszint, vércukorszint, húgysavszint, gyulladási faktorok. Összességében romlik a szervezet állapota, teljesítőképessége, és az életkilátások is romlanak. Ezért érdemes ezen élelmiszerek fogyasztását csökkentenünk társadalmi szinten.

Azonban a pénzügyi ösztönző önmagában nem elég. Emellett a tájékoztatásnak is erősnek kell lennie, és megmutatnia, az eddigi egészségtelen ételeket hogyan lehet helyettesíteni egészségesebb változatukkal. Egyéni jellemzők, megszokás, kultúra, családi szokások függvénye, hogy ki milyen ételeket hajlandó lecserélni, miben tud és akar változni. Mivel az étkezéshez és az ételekhez erős érzelmi töltet kapcsolódik, ezért mindenkinek nehéz gyökeresen megváltoztatnia az étkezési szokásokat. Mindebből az is következik, hogy hosszú évek, akár évtizedek kellenek ahhoz, hogy az étkezési szokások megváltozzanak.

A hamburgeradó ellen szólhat az, hogy alapvetően nem az ételek, hanem az étkezés lehet egészségtelen, és nagyon nehéz egyértelmű kategóriákat felállítani. Azonban ezen lépésnek az üzenete a legfontosabb, mindenkinek oda kell figyelnie arra, hogyan táplálkozik, mert ez alapvetően határozza meg egészségbeli esélyeit.